M.Night Shyamalen továbbra is a meglepetésekben hisz. Ahogy a felülmúlhatatlan Hatodik érzékben és a szintén megdöbbentő A Faluban ezt mesteri tálalásában élvezhettük is. Természetes, hogy "A látogatásban" is ezt a vonalat szerette volna tovább vinni. Sikerült- e neki? Nem teljesen. De térjünk rá a történetre!
Egy testvérpár a soha nem látott nagyszüleihez készül, ahol azt az egy hetet kell eltölteniük, amíg az őket egyedül nevelő anyjuk, újdonsült barátjával pár napos kikapcsolódásra utazik. Az anya nem ápol jó kapcsolatot a szüleivel-ezért is lehet, hogy a gyerekek még sosem látták a mamát és a papát-, aminek okáról azonban nem hajlandó beszélni.
Ezen háttérinfók birtokában utaznak tehát hőseink a nagyiékhoz, hogy aztán borítékolhatóan valami kellemetlen slamasztikába kerüljenek a náluk töltött hét nap során.
Tulajdonképp nem lehet kifogásom a film szerkezetével szemben, szépen építkezik, lineáris idősíkon haladva a végkifejlet felé. Vajon mi a gond a nagyszülőkkel és miért is nem szabad elhagyni a szobádat este 21.30 után? Shyamalen ezúttal kevésbé akar megdöbbenteni minket, így estéről- estére közelebb visz minket a megoldáshoz.A nagy meglepetés is valahol végig bennünk motoszkál, míg végül csak egy megerősítést kapunk a rendezőtől, miszerint jól éreztük. Meg kell még említeni, hogy a Paranormál Activity-hez hasonlóan itt is végig a karakterek szemszögéből, az általuk rögzített videokamerák optikáján keresztűl látjuk az eseményeket. Ezzel pedig persze számos helyzet még feszültebbé válik.
Végső konklúzióként elmondható, hogy "A látogatás" nem mestermű, de teljes mértékben szórakoztató és vállalható mozi. Annak ellenére is, hogy Shyamalen ennél többeit is tud. Sokkal többet.
A látogatás-amerikai horror(2015)
10/7
AJÁNLOTT
Megjegyzések
Megjegyzés küldése